Bán Tibor játékosként és vezetőedzőként is komoly rutint gyűjtött pályafutása során. Vállalkozása terelgetése mellett a legmagasabb szinten szerzett tapasztalatait a jövőben a Magyar Kézilabda Szövetség szakfelügyelőjeként és a Budai Farkasok utánpótlás edzőjeként szeretné a honi kézilabda szolgálatába állítani. Néhány év tudatos távolságtartás után izgatottan várja, hogy kiteljesedjen a legújabb szerepköreiben. A legifjabb Farkas fiúk leendő vezetőedzőjével, Bán Tiborral beszélgettünk.
Győri születésű vagyok, innen kezdődik a kézilabdával közös történetem. A tanulmányaim a fővárosba és a TF-re vezettek, majd játszottam a Spartacusban, az Elektromosban, a Debreceni Dózsában, később az NB I/B-ben és az NB II-ben. 35 éves koromban fejeztem be az aktív játékos karrierem. Edzőként többnyire felnőttekkel foglalkoztam, itt is az NB I-ig vittem. Tiszaföldváron kezdtem, ahol egyből bronzérmesek lettünk NB I/B-ben a fiúkkal. Mélyen belém égett ez az emlék, tulajdonképpen megnyert az edzői szakmának. Be kell vallanom, a gyors siker kicsit be is csapott talán, mert utána rá kellett jönnöm, hogy a legtöbb esetben ennél rögösebb út vezet a céljaink eléréséhez. Túrkeve, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, majd egy kisebb szünet következett. Akik ismernek, tudják, hogy nekem nem a kézilabda biztosítja a megélhetésem, senki sem vádolhat azzal, hogy a korábbi pályafutásomból és a sportból élek a mai napig.
Nem mondanám, hogy jó szájízzel szálltam ki anno a kézilabda keringéséből. Nem is nagyon kerestem a közelmúltig a lehetőséget a visszatérésre, de a szakfelügyelői munkakör és a megtisztelő megkeresés felkeltette az érdeklődésemet. Játékosként és edzőként nyilván volt egy bizonyos rálátásom a sportágra, de ebből az aspektusból nem ismertem még a kézilabdát. Ezúton is nagyon szépen köszönöm a lehetőséget a Szövetségnek és Zsiga Gyulának. Szeretném ebből a szemszögből is látni a helyzetet. Így hozta az élet, a vállalkozásom terelgetése mellett augusztustól a MKSZ szakfelügyelője, szeptembertől a Budai Farkasok legifjabb fiainak edzője leszek.
Valóban, de a tapasztat azt mondatja velem, hogy az iskolakezdéssel beállnak majd a dolgok. Izgalmas időszak áll előttem, de rajtam nem fog múlni, hogy rendszerbe álljanak a teendők. Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy összefésüljem a dolgokat és minden területen megálljam a helyem. 8-10 évesekkel még nem sokat foglalkoztam, egy klubváltás miatt csak rövid időszakon át voltam egészen kis gyerekek edzője.
