Spekhardt Gergő, Fekete Dávid és Kende Péter – három kulcsjátékos, akik az NB I-be feljutó Budai Farkasok–Rév kötelékében zárták a 2024/25-ös idényt, a nyáron azonban új fejezetet nyitnak pályafutásukban. A klubtól távozó kézilabdázók őszintén meséltek az itt töltött időszakról, a szezon nehézségeiről és sikereiről – és természetesen a csapattól való búcsúról is.
Történelmi idényt zárt a Budai Farkasok–Rév: a csapat kiharcolta a feljutást az NB I-be, ezzel teljesítve a szezon egyik legfontosabb célkitűzését. A siker azonban egyúttal változást is hoz: három meghatározó játékos távozik a klubtól. Spekhardt Gergő, Fekete Dávid és Kende Péter is elköszön a farkasfalkától – mindenki saját történettel és élményekkel a háta mögött.
Spekhardt Gergő: egy klub, amely újra felépített
Speki tavaly nyáron, komoly sérülés után csatlakozott a csapathoz. Bár rehabilitációval indult számára az idény, a klub bizalma töretlen volt felé – ezt ő fokozatosan fejlődő játékkal hálálta meg. A kőkemény beálló a tavaszi szezonban már kulcsszereplőként lépett pályára, és ahogy fogalmazott: „a Budai Farkasok volt az a klub, aki újra felépített.” A feljutást közösen megélt sikertörténetként éli meg, és sok sikert kívánt a csapatnak az élvonalbeli kihívásokhoz.
„Tavaly nyáron még sérült játékosként kerültem a Budai Farkasokhoz, az első pár hónap keresztszalag-szakadás utáni rehabilitációval kezdődött. Itt is szeretném megköszönni, hogy így sérülten is számoltak velem, és bizalmat szavazott nekem a stáb és a vezetőség. Fokozatosan haladt a felépülésem, és ősszel már 100%-os munkát tudtam végezni. Hosszú idő után újra mérkőzést is tudtam vállalni, meccsről meccsre magabiztosabban mozogtam a pályán, és a tavaszi szezonban sokkal nagyobb bizalmat és szerepet kaptam, amit igyekeztem meghálálni. Szerintem egy sikeres szezont tudhatunk magunk mögött, elértük a célunkat, kiharcoltuk a feljutást. Számomra volt pár fájó vereség, amik ha nem történnek meg, hatalmas küzdés lett volna a bajnoki címért. Csapatként is sokat fejlődtünk, rengeteg munkát rakott bele mindenki, hogy ezt az eredményt elérjük. Sajnos csak egy szezont töltöttem itt, de a felépülésem és a visszatérésem szempontjából mindent megkaptam, amire szükségem volt. Úgy tekintek vissza az itt töltött időre, hogy a Budai Farkasok volt az a klub, aki újra felépített, és segített abban, hogy továbbra is legyenek céljaim a kézilabdával. Sok sikert szeretnék kívánni a következő szezonra a csapatnak! Remélem, sikeresen fel fogják venni a harcot az első osztályban is, és elérik a céljaikat. Örülök, hogy részese lehettem ennek a feljutó csapatnak.”
Fekete Dávid – a csapatkapitány búcsúja
Egy szezonon át volt a Budai Farkasok–Rév csapatkapitánya, és a feljutás évében vezette társait pályán és öltözőben egyaránt. Komoly sérülések után építette újra magát, új lendületet kapott a Budainál, és bár szívesen maradt volna még, most búcsúzik – sok szép emlékkel és egy kis hiányérzettel.
„Szerettem Budai Farkas lenni, picit tovább is terveztem volna itt lenni, de nem így alakult. Nagyon sokat dolgoztunk a célunk eléréséért ebben a szezonban, mely határozottan az első osztályba való feljutás volt. Úgy gondolom, megéltük az összes hullámhegyet és -völgyet – sikeresként és fárasztóként is jellemezném. Csapaton belül egész évben jó hangulat volt, aminek külön tudok örülni kapitányként. Összességében büszke vagyok erre a szezonra. Saját karrierem szempontjából is igencsak vegyesek az érzéseim. Budapesten születtem, így Budapest közelében kézilabdázni számomra hazai közeg, ráadásul Elektromos-nevelésként bordó és sárga színekben külön öröm is. Hosszú és nehéz sérüléssorozat után kerültem ide, és mivel a szakmai stáb és a vezetőség bizalmat szavazott nekem, egy percig sem éltem vissza vele. Újra felépítettem magam konzisztens munkával, fizikailag – ez szintén büszkeséggel tölt el. Ugyanakkor még pár évig szívesen bizonyítottam volna, akár az első osztályban is itt, a Farkasoknál – sőt, azt is mondhatom, innen terveztem visszavonulni pár jó évet követően. Ez kicsit keserédessé teszi az egyébként nagyon jó két évet. Végső soron a szurkolóknak azt szeretném üzenni, hogy tartsák meg jó szokásukat, és látogassanak ki minél több mérkőzésre, mert nagyon fontos, hogy ott legyenek a csapat háta mögött nyolcadik emberként. Hajrá Farkasok!”
Kende Péter – igaz vezéregyéniség távozik a Farkasoktól
Az irányítóként és átlövőként is bevethető játékos nagy hasznára volt a csapatnak a szezon során. Győzni akarása, kifogástalan hozzáállása és ereje minden mérkőzésen nagy segítségére volt a Farkasoknak. Talán a februári DVTK elleni siker volt a legjobb mérkőzése idén a csapatban, ezen a találkozón 11 góllal vette ki részét a 37-28-ra végződő győztes bajnokiból. Pepe hiányozni fog és további sok sikert kívánunk neki pályafutása hátralévő részében!
Három alapemberünk mellett további távozók is lesznek a nyáron. A következő részben az ő rövid történetüket mutatjuk be interjúkkal fűszerezve.
Lakatos Krisztián: tanulás, barátságok és nehézségek
Két évet töltött a csapatnál, de nem úgy alakult ez az időszak, ahogy szerette volna. Ősszel többször is lehetőséghez jutott, ám a tavaszi szezont Komáromban kölcsönben töltötte. Játéklehetőség híján nehéz idényen van túl, de hálás az itt szerzett tapasztalatokért és kapcsolatokért. Bár a pályán kevesebbet szerepelhetett, a csapattársakért büszkeséggel tekint vissza.
„Őszintén: egy igazán nagy hullámvölgy volt ez a két év számomra. Voltak rendkívül szép és nagyon nehéz időszakok is, de örülök, hogy rengeteg jó embert megismerhettem, és barátokra tehettem szert. Karrierem eddigi legnehezebb szezonján vagyok túl – sajnos nem tudtam játéklehetőséghez jutni, ami nehezen érintett. De nagyon örülök a csapat teljesítményének, és büszke vagyok a többiekre, hogy így véghez vitték a kitűzött célt. Rengeteget tudtam tapasztalni és tanulni az itt töltött időszakom alatt, és számos értékes kapcsolatot tudtam kiépíteni – ennek nagyon örülök. A szurkolóknak azt üzenem, hogy legyenek a csapat mellett a jövő szezonban is, és bíztassák a fiúkat! Ahhoz, hogy el tudják érni a céljaikat, mindenképp szükségük lesz egy összetartó közösségre a szurkolókkal együtt.”
Szabad Dávid: Három év fejlődés és méltó lezárás
A fiatal kapus három évet töltött a Budai Farkasok kötelékében, ez idő alatt bemutatkozhatott a felnőtt csapatban is. Nemcsak sportolóként, hanem emberileg is sokat kapott a klubtól – így emlékszik vissza az itt töltött időre.
„Nagyon pozitívan értékelem. Rengeteg nagyon jó embert ismerhettem meg, akár szakmailag, akár emberileg, és úgy érzem, három évvel ezelőtt nem dönthettem volna jobban azzal kapcsolatban, hogy hol folytassam pályafutásom. Nagyon örültem, hogy tagja lehettem ennek az összetartó csapatnak, és annak is, hogy sikerült lehetőséget kapnom – szép lezárása volt ez az itt töltött éveimnek. A továbbtanulás miatt választottam a Farkasokat, akkor még nem tudván, mire számítsak – de minden várakozásomat felülmúlta a klub. Úgy érzem, a körülmények adottak, akár utánpótlás-, akár felnőttszinten, hogy itt bárki a legtöbbet hozza ki magából, és ez nekem is sokat segített előrelépni. A szurkolóknak és a közösségnek azt üzenném, hogy jövőre is támogassák a csapatot, mert nagyon megérdemlik. Sok ember dolgozik a közös célokért – akár a háttérben, akár a játékosok vagy a stáb –, mindenki 100%-ot tesz bele, és kívánom, hogy sikerüljön elérni azokat. Hajrá Farkasok!”
Puskás Milán: Kilenc év a farkasfalkában – élmények és fejlődés
Technikás irányítónk Csömörön töltötte az elmúlt szezont kölcsönben. „Nagyon hasznos tapasztalatokat szereztem, belekóstolhattam, milyen felnőtt közegben játszani, valamint életre szóló élményeket élhettem át, mind az utánpótlás, mind a felnőtt csapatok keretein belül. Rendkívül nehezen indult – más csapatban betöltött szerepkör, társaság, atmoszféra fogadott –, ezzel így visszatekintve a szezon elején volt, hogy nehezen tudtam megküzdeni. A szezon második felében az edzőváltás következtében ezek átalakultak, és sokkal jobban éreztem magam mind a pályán, mind az öltözőben. Ez a felszabadultság a teljesítményemre is jó hatással volt. Összességében úgy érzem, a kölcsönben eltöltött év a karrierem szempontjából eredményesen zárult. Rendkívül nehéz nyilatkozni arról, hogy milyen szerepet töltött be a pályafutásomban a Budai Farkasoknál töltött időszak. Igazából a kézilabda mindig megnyugvást és egy kreatív, inspiráló szerepet töltött be az életemben, és külön öröm volt, hogy ezt a tevékenységet otthon, Budaörsön, a Farkasoknál tudtam végezni. Itt játszottam kilenc éven keresztül, és ezeket az éveket mindig is nagy becsben fogom tartani. Köszönet illeti minden edzőmet, akikkel ebben a kilenc évben együtt dolgoztunk – külön szeretném kiemelni Korsit, akinél a legtöbbet fejlődtem, és aki sportolóból kézilabdást faragott belőlem. Köszönöm szépen az eddigi támogatást, találkozunk jövőre az NB I-es meccseken, ahol együtt tudunk majd a Farkasoknak szurkolni.”Csányi Csongor: Tapasztalat, fejlődés, hála
Szélsőnk az előző évet kölcsönben szintén a Csömör csapatában töltötte. „A teljesítményemmel nem voltam megelégedve a Farkasoknál eltöltött idő alatt, úgy érzem, nem jött ki meccseken, ami bennem van, de nagyon sokat fejlődtem. Tanultam tapasztaltabb profi játékosoktól és Szilárdtól is, amit kamatoztatni fogok az elkövetkezendő években. Emellett jól is éreztem magam a klubban, pozitívan fogok visszatekinteni a Farkasoknál eltöltött időszakra. Nagyon jó körülmények voltak teremtve a csapatnak, egy nagyon segítőkész és jó stábbal, akik végig az év minden napján segítették a játékosok munkáját. Örülök a fiúknak, hogy sikerült újra a feljutás – megérdemelték, nagyon sokat dolgoztak érte. Remélem, hogy jövőre az első osztályban is szép eredményt fognak elérni. A szurkolóknak annyit üzenek, hogy látogassanak ki minél több meccsre, és teremtsenek hazai hangulatot minden egyes mérkőzésen, hiszen óriási plusz löketet adnak – amire nagy szükségük lesz a fiúknak.”Nagy-Jávori Bence: Kevés lehetőség után NB II
A Nagy-Jávori klán legidősebb tagja (2 öccse is a Farkasok utánpótlás csapatában játszik) nem volt elégedett a szezonjával:
“Egy bajnoki mérkőzésen léptem pályára Vecsésen ősszel, ezért nem vagyok teljesen elégedett a szezonommal, a következő időszakban a kihagyott játékidő pótlása a célom és elsősorban az, hogy újra felvegyem a korábban megszokott tempót. Tavasszal az Elektromosban játszottam NB II-ben, a Vecséssel való közös munka egy sérülésem miatt ért véget. Minden jót kívánok ezúton is a Budai Farkasoknak és sok sikert az NB I-ben!”
Köszönet és viszontlátásra
A távozók különböző utat jártak be, de egy dolog közös bennük: mindannyian nyomot hagytak a klub történetében. A Budai Farkasok–Rév nevében ezúton is köszönjük a közös munkát, a pályán és azon kívül tanúsított elkötelezettséget. Sok sikert kívánunk a további pályafutásukhoz – az NB I-ben pedig mindig visszavárjuk őket, akár ellenfélként, akár szurkolóként!
